Műszaki fordítás – hol rontják el a fordítók?

Műszaki fordítás – hol rontják el a fordítók?

Ha kapott már kézhez félresiklott műszaki fordítást, akkor bizonyára elgondolkodott már azon, miért is fizetett prémium árat egy silány munkáért? A műszaki fordítás látszólag néha pont a szakfordítóknak a legnehezebb, és még azokat a kifejezéseket is képesek elrontani, amelyeket még talán Karcsi bácsi, a gondnok, álmából felébresztve is kívülről fúj. Persze Karcsi bácsi a cégnél van már 30 éve, és hát a gondnok urat mégsem kérhetjük fel egy összetett, műszaki elemekkel tűzdelt szakfordítás elkészítésére, de néha bizony nem ártana a körmére koppintani a szakfordítóknak, vagy legalább elküldeni őket továbbképzésre Karcsi bácsihoz.

Idejétmúlt szaktudás

A szakfordító is ember, járt iskolába, sőt, tanult is ott számos szakkifejezést, vagy legalábbis tanították neki. Voltak tankönyvei is, telis-tele számtalan érdekes és hasznos kifejezéssel, melyek a 70-es és 80-as évek szakmai kihívásaira adott technológiai és műszaki válaszok nyelvezetét hordozzák.
Szerencsére az építőipar, a logisztika stb. alaptézisei nem változnak évről-évre – mint ahogy a fizika területén sem jelentenek be évente az alapokat megkérdőjelező tudományos áttöréseket – így attól nem kell tartani, hogy a szakfordító tudása röpke pár esztendő alatt erodál.

A naprakész tudás pénz és hatalom

A szakmai alapvetésekkel szemben, a gyártástechnológiai, anyagmegmunkálási, munkaszervezési és információtechnológiai eszközök hihetetlenül gyorsan fejlődnek. A feszes piaci versenyben a piaci szereplők törekednek arra, hogy ezeket az újításokat minél hamarabb beépítsék eszköztárukba, ha ezzel például árelőnyhöz juthatnak, ezzel viszont folyamatosan áramlik be a nyelvbe az új szakkifejezések, vagy az évről-évre felkapott divatos kifejezések tömege. A műszaki fordítás pedig egyre nagyobb kihívás azon szakfordítók számára, akik nem tartják legalább a kisujjukat a választott szakterületük pulzusán.

Szakmai önbecsülés = folyamatos önképzés?

A szakmájában minden magára valamit is adó szakember a munkaidejéből vagy a szabadidejéből csippent le itt-ott egy-két órát, hogy önképzéssel vagy a munkaadója által biztosított képzések segítségével naprakészen tartsa tudását. Ilyen szakmai önfegyelem és önképzés nélkül aligha maradhatna bárki a pozíciójában egy-két év után.
A műszaki szakfordítás pedig néha olyan “szakértők” kezébe kerül, akik jobb esetben eredeti szakmájukat elhagyó szakemberek, rosszabb esetben pedig olyan Google-huszárok, akik a számukra ismeretlen, naprakész tudást feltételező szakkifejezéseket egyszerűen a nem mindig teljesen releváns találatairól ismert kereső segítségével találják meg.
Így fordulhat elő, hogy a neves fordítóiroda által visszaküldött, szakfordító által készített műszaki fordítás hibákat, és a szakmától idegen kifejezéseket tartalmaz, az Ön kollégái pedig csak a fejüket vakarják, hogy vajon mire is gondolhatott a megrendelő/gyártó/szakfordító.

Hívja meg céges továbbképzéseire szakfordítóját is! Jó befektetés!

A szakmai önképzés a műszaki fordítóknál is legalább olyan fontos szakmai elvárás, mint mérnökök, technológusok, IT szakemberek, építészek stb. esetében. Mégis, ritkán lehet találkozni olyan szakmai képzéssel, ahol a szakfordítók a műszaki fordítás rejtelmeit és egy adott specifikus szakterület legújabb eredményeivel ismerkedhetnek meg.
A műszaki szakfordítás pedig nem csak egy szótárt kíván, hanem azt is, hogy a fordító értse is szakterülete alapvetéseit, belső logikájával tisztában legyen. E nélkül csak elveszne a rokon értelmű vagy hasonló hangzású szakkifejezések tengerében. Ez pedig azt is megkívánja, hogy a szakfordító rendelkezzen némi affinitással szakterülete iránt, legyen valamilyen valós kapcsolata azzal.
Asztrofizikai cikket például ne fordítson műkedvelő borász, de egy amatőr csillagász számára ez örömteli kihívás lehet; a Harley-Davidson új modellévének kiadványait pedig ne fordítsa hobbi rádiós, viszont egy Harley-Davidson Budapest Chapter tag számára ez megtiszteltetés.
Természetesen ezek túlzó példák, de az üzenetük egyszerű – akkor tud egy szakfordító naprakész tudással és ismeretekkel tökéletes munkát végezni, ha maga is érdeklődik szakterülete, vagy az azzal határos területek iránt, és így merő érdeklődésből is folytonosan képezi önmagát.
Persze vannak olyan szakterületek, ahol nehéz pusztán a fordítói affinitásra alapozni az önképzést, például egy gyógyszerészeti szöveget kire is bíznánk, egy hobbi alkimistára? Ipari alpinista szöveget pedig egy hegymászóra?
Nyilvánvalóan a szakmai ismereteket leginkább az alapozza meg, ha a fordító folyamatosan és rendszeresen fordít egy adott, könnyen behatárolható szakterületen, és fordításai során rendszeresen találkozik azokkal az új elvekkel, módszerekkel, technológiákkal és természetesen azok elfogadott magyar és idegen nyelvű elnevezéseivel, amelyek a szakmai képviselői számára is ismertek és elfogadottak.

Önképzés a fordítók legerősebb fegyvere

Nyilvánvalóan a szakmai ismereteket leginkább az alapozza meg, ha a fordító folyamatosan és rendszeresen fordít egy adott, könnyen behatárolható szakterületen, és fordításai során rendszeresen találkozik azokkal az új elvekkel, módszerekkel, technológiákkal és természetesen azok elfogadott magyar és idegen nyelvű elnevezéseivel, amelyek a szakmai képviselői számára is ismertek és elfogadottak.
Az önképzés a szakfordítóknál tehát részben egy teljesen természetesen lezajló tanulási folyamat során, a rendszeresen végzett fordítási munka eredményeképpen zajlik le, másrészt pedig feltételezi, hogy a szakfordító emberi affinitásának köszönhetően szabadidejében is érdeklődik szakterülete iránt.
Így lesz a műszaki fordítás sikertörténet mind a megrendelő, mind a fordító számára – és hogy hol rontják el a fordítók? Reméljük, nem pont most, épp az Ön fordítását. Alaposan átgondolta, kire bízza?
Műszaki fordítás
Műszaki fordítás