A félrefordítások, félreértelmezések sokszor erőteljesen beépülnek a köznyelvbe, ahonnan aztán semmilyen ésszerű, logikus magyarázat nem robbantja ki őket. Legtöbbjüket már megszoktuk. Vannak azonban olyanok, amelyek használata közben bele sem gondolunk abba, vajon van-e értelmük, amíg nem szembesülünk a pontos fordítással.

Birkózzunk meg egy latin fordítással

Legjobb példa „A kivétel erősíti a szabályt” mondás. Közkézen forog, szinte gondolkodás nélkül vágjuk rá egy-egy kirívó esetre. És a kulcs talán pont itt keresendő: gondolkodás nélkül. Vagyis utánanézés és kellő megfontolás nélkül. Egészen addig, amíg egy picit utána nem nézünk az eredetének. Itt talán segítségre lehet szükségünk a fordítással, de esetünkben számos hivatkozás létezik magyarul is.

Hiszen gondoljunk bele, ha egy szabály azt mondja, hogy a piros lámpánál meg kell állni, kivéve a megkülönböztető fényjelzést használó járművek és a zöld inges sofőrök, valamint azok, akiknek a személyi száma 12-vel maradék nélkül osztható… egy idő után a piros lámpás szabály igencsak gyengének kezd mutatkozni.

Az egész kiindulópontjául szolgáló fordulat Cicero¹ egy védőbeszédében hangzott el (a történetírók szerint). Történt ugyanis, hogy a gadesi² születésű Balbust³ azzal vádolták, hogy bitorolja a római állampolgárságot; a vádló azzal érvelt, hogy egyes népekkel Róma olyan egyezményt kötött, amely kizárja, hogy római állampolgárok lehessenek. Cicero válaszában arra hivatkozott, hogy ha az egyezményekben szerepelt ez a kivétel, akkor az általános szabály az ellenkezője kell, hogy legyen, vagyis Balbus – akire egyik ilyen egyezmény sem vonatkozott – kaphat állampolgárságot.

A mondatrész pontosan így hangzik: „exceptio probat regulam”. Angolul is hasonló: „exception proves the rule”. Hogy az elhajlás hol következhetett be pontosan, nem tudni, de a „prove” angolul egyszerre jelenti azt, hogy „bebizonyít” és „próbára tesz”. A latinosok ugyanakkor amellett kardoskodnak, hogy a „probat” a „létezését bizonyítja” jelentésében értendő.

Az „erősíti a szabályt” tehát logikailag nem annyira állja meg a helyét, mint amennyire beleivódott gondolkodásunkba. Hacsak olyan értelemben nem, hogy ha egy szabály a kivételek támadásait is túléli, az erős marad. Ez azonban próbára is teszi. És ha van kivétel, van szabály. Mi a helyzet akkor a magyar fordítással? Meg kell változtatnunk?

Éljünk együtt a helytelen fordítással?

Nem biztos, hogy együtt kel élnünk a helytelennek bizonyult fordítással. Fordítások esetében nem maradhatunk meg a szájhagyomány vagy a közhiedelem szintjén, és az egyes szavak kiszótárazásánál érdemes a folyamat részévé tenni azt is, hogy utánanézünk a szó eredetének. Sokszor bőven többet mond el a szó jelentéséről, mint a szótár megfeleltetései.

1 – Cicero: az ókori Rómában élt író, filozófus és politikus

2 – Gades: Cádiz, város Spanyolország délnyugati részén Andalúziában

3 – Balbus: gadesi nemesi család sarja volt, katonaként Julius Caesar seregében szolgált