Ujjé! Nemcsak gazdasági, hanem nyelvi értelemben is közelebb kerültünk a világ földrajzilag tőlünk távol eső szegleteihez! Közismert, és talán már közhelyes is, hogy ma már minden a Távol-Keleten készül. Így, bár sokan közülünk még félúton sem jártak Kína felé, addig e távoli ország termékei honfoglaló, portyázó őseinkét meghaladó sebességgel foglalták el üzleteink polcait. De hol készülnek a termékekhez kapcsolt fordítások?
Ellepi a piacot a gépi fordítás
Dicséretes módon, a termékekhez mellékelt tájékoztatókat a gyártó vagy importőr pusztán a mi kedvünkért, és persze kis részben azért is, hogy a nem megengedő törvényi szabályozásnak eleget tegyen, készségesen lefordítja édes anyanyelvünkre.
Ezen fordítások helyességén sokszor hálátlanul sokat nevetünk, pedig ha tudnánk, hogy mennyi értékes szerveróra gyümölcse mindez. Hisz nem a Távol-Keleti fordítók a ludasok, és nem is kulturális különbségek okozzák a félrefordításokat, hanem az ingyenes gépi fordítás túlzott használata. Sokszor a szöveget hús-vér ember nem is látja, hacsak nem amikor a Google Translate megfelelő ablakában megjelenik a gépi fordítás eredménye.
Gépi fordítást azonban világszerte szívesen alkalmaznak, nemcsak adott szövegek hozzávetőleges értelmező fordítására, hanem komoly szellemi munkát igénylő professzionális szolgáltatások során is. Számos helyzetben, a kereskedelem, az információtechnológia és a gazdaság területén, a gépi fordítás helyes alkalmazásával jelentős költségcsökkenést lehet elérni.
Adatbiztonság és a gépi fordítások
A vicces félrefordítások mellett azonban létezik egy másik árnyoldala is a gépi és online fordítások használatának. Ez pedig a kétes adatbiztonság.
Tegyük a kezünket a szívünkre. Biztos, hogy még soha nem éltünk a Google Translate és a Bing ingyenes és gyors fordítást kínáló, kényelmes szolgáltatásaival? Biztos, hogy még soha nem kényszerültünk arra, hogy idő hiányában a segítségükkel értelmezzünk céges dokumentumokat?
Nagyon sokan megteszik, tudjuk jól. Ezt a jelenséget vizsgálta a Common Sense Advisory független piackutató cég, mely nyelvi szolgáltatások elemzésével foglalkozik. Megállapításaik szerint például „a munkavállalók és a nyelvi beszállítók önkéntelenül is az egész világ előtt felfedik munkaadójuk bizalmas információit, üzleti titkait és szellemi tulajdonát”.
Nem biztos, hogy mindenki tudatában van annak, hogy például amikor a Google Translate szolgáltatást használja, akkor a Google, a felhasználói szabályzat szerint, jogot szerez arra, hogy a szolgáltatás használata közben a rendszerbe bevitt és az abból kinyert fordítást világszerte felhasználja, tárolja, reprodukálja, módosítsa, vagy abból származtatott új anyagot hozzon létre, és azt nyilvánosságra is hozza.
Természetesen, ezek a kitételek szükségesek ahhoz, hogy a Google Translate szolgáltatás az egész világon elérhető legyen, de vajon biztosan a kollégáira kell bíznia ezen fordítások elkészítését, ha a szükséges kompetenciáik nyilvánvalóan hiányoznak a feladat elvégzéséhez?
A H-Net Nyelvi Központ fordítóirodája a fordítás teljes folyamatában nagy hangsúlyt helyez az adatbiztonságra. Törekszünk arra, hogy kollégáinkat képezzük az adatbiztonság szabályainak betartására, és ezt a felelősséget jogi úton is érvényesítjük irányukban.
Ismerjük azokat a kockázatokat, amelyek érzékeny adatok fordításával járnak, és folyamatosan törekszünk arra, hogy a fordítástechnológia fejlesztése mellett az adatbiztonság területén is fejlődjünk.
Tudjuk jól, ami egyszer a világhálóra kikerül, az ott is marad. Biztos benne, hogy bizalmas dokumentumait ott szeretné viszontlátni?
