FÉRFI ÉS NŐ MIÉRT NEM ÉRTI EGYMÁST?

Különböző kultúrák, ahol férfi és nő nem érti egymás szavát

„Férfi és nő hogyan is érthetné meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar. A férfi a nőt, a nő a férfit.”

A nemek közti kommunikációs problémákról sokat hallottunk már. Fordító irodaként nem is célunk, hogy eme nemes vitában részt vegyünk, vagy akár nem létező bajszunk alatt mosolyogva állást foglaljunk. Az viszont elgondolkodtató, hogy ha ugyanazon nyelvet beszélő felek között olykor akadozik a szavak értése vagy értelmezése, mit szóljanak azok, akik hiába egy népcsoport szülöttei, mégsem értik egymás szavát. El tudjuk azt képzelni, hogy ebédidőben szombaton hárman ülnek a díszesen terített asztal mellett? A férfi, a nő és a tolmács. „Drágám, kérlek! Ide adnád a sót?”

 tv shocked pepsi soda sofia vergara GIF

 

Ahhoz, hogy kicsit tüzetesebben vizsgálódjunk a témában, el kell hagyjuk Európát és az általunk ismert nyelveket. Elő hát a virtuális bőröndöt, és nézzük, kik azok a férfiak és nők, akiknek hivatalból nem kell hogy megértsék egymást. Vajon ők mit gondolnak olykor? Elkelne egy tolmács?

A CHUKCHI-k

Veszélyeztetett nyelv a chukchi, összesen kb. ötezren beszélik Kelet-Szibériában. Alapvetően rénszarvas, fóka és bálna vadászattal foglalkoznak. A tevékenységüket nézve lehet nem is olyan nagy probléma, hogy nyelvük dialektusa és fonetikája nemenként különböző, végül is az állatokat viszonylag könnyen fel lehet ismerni anélkül, hogy egymáshoz szólnának. De vajon mi történik, ha meg kell vitatni, mi legyen a sorsa az elejtett állatnak?

Cikk15_Ferfiesno_1

Miután a férfiak által használt „ch” és „r” betűk a nőknél „ts”-ként jelennek meg a szóban, ha a férfi meg akar inni vadászat után egy jóféle kevertet „ember” barátaival, azt mondja asszonyának “ramkichhin”, amit a nő természetesen nem ért meg. Ha viszont a ház ura beszélné a női nyelvet, tudná, hogy a „tsamkitstsin” említésére kedvese azonnal tudná, miről van szó, és ennek fényében hoznának döntést az esti programról.

YANYUWA hölgyei és urai

Egy pici szigeten élnek Ausztrália partjainál azok az emberek, akiknek ősi nyelvük fenntartása már elérte a kritikus szintet. A nyelvi különbözőséget férfi és nő között a dialektus okozza, amit „a kisfiú lement a folyóhoz, ahol meglátta testvérét” példa klasszul modellez.

A férfiak szerint ez így hangzik:

„nya-buyi nya-ardu kiwa-wingka waykaliya wulangindu kanyilu-kala nyikunya-baba”

A nők viszont ezt így gondolják:

„buyi ardu kawingka waykaliya wulangindu kilakala nyiku-baba”

A kérdés csupán az: vajon kinek lesz igaza? (És mikor jönnek haza a kölykök?)

 Cikk15_Ferfiesno_2
GARIFUNA és a karib hódítók

Réges-régen, még mielőtt az európaiak „felfedezték” volna a Karib-szigeteket, St. Vincent és Dominica is brutális hódítás színterei voltak. Az akkori arawak őslakókat a hódító karib katonák leigázták; a férfiakat megölték, asszonyaikat pedig elvették és birtokolták. Az asszonyok gyermekeikhez ősi arawak nyelven beszéltek ezután is, az apák viszont a karib nyelvet tanították a feltörekvő ifjúságnak, hogy később majd apáik segítségére legyenek a munkában. Ennek köszönhetően idővel két különböző szókincs alakult ki: az ősi arawak nyelven alapuló női, és a hasonló alapokon nyugvó, de karib jövevényszavakat tartalmazó férfi szókészlet. A nyelvi különbözőség a mai napig létezik, de már Közép-Amerikában élnek a leszármazottak.

Cikk15_Ferfiesno_3

A történelem során kialakuló nyelvi változásokat és azok különleges alakulását mi itt a H-Net Nyelvi Központban is szívesen figyeljük, nyomon legfőképp partnereinkért, hogy a világ harminchárom nyelvén segítsük, támogassuk és felrázzuk munkájukat fordító-tolmács szolgáltatásunkkal. Vigyázva, hogy sohase keverjük.

Logo_LondonChamber

H-NET. FORDÍTÁS FELRÁZVA. SOHASEM KEVERVE.

H-NET FACEBOOK  // H-NET WEBOLDAL

Szerző: Eat, Move & Smile

Forrás: K-International, Google, Pinterest

Photo by Ayo Ogunseinde on Unsplash

hnet logo

Kedves Olvasó! Ha tetszett a cikk, annak szívből örülünk! Ha szívesen felhasználnád, kérünk, tedd azt jogszerűen. Mit is jelent mindez? A cikk teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, miszerint annak bármiféle felhasználásához a szerző, és a H-Net Nyelvi Központ írásbeli engedélye szükséges. Tegyük szebbé a világot! Köszönjük, hogy korrekt vagy!