Avagy hogyan spórolhattunk volna 125 millió dollárt a NASA-nak, ha angolra fordíthatjuk angol nyelvű műszaki szövegeit?

Történt egyszer, még a Mars-kutatások őskorában, a XX. század végén, hogy egy technológiai világcég félreértésbe keveredett hazája űrügynökségével. A félreértés súlyos volt, dollármilliókat, és egy űrszondát emésztett fel, pedig az egész egy banális tévedésen múlt, ami a gépi fordítás értő alkalmazásával, vagy formai lektorálás segítségével valószínűleg megakadályozható lett volna.

Nem érti az amerikai, hogy mit akar az amerikai

Elolvasva az akkori sajtómegjelenéseket, az esetről készült beszámolókat, akarva-akaratlanul felmerül a kérdés: Denver és Los Angeles vajon tényleg olyan messze fekszik egymástól, hogy nyelvi nehézségekbe ütközik a kommunikáció? Angol fordítót kell keresnie annak, aki Denverben él, hogy hatékonyan és gyorsan elintézhesse ügyeit Los Angelesben? Hiszen a két város mindössze körülbelül 1000 mérföldre fekszik egymástól, ami 1600 kilométer. Ekkora távolság az Egyesült Államokban egyáltalán nem indokolja, hogy két ember vagy két vállalat ne értse egymást és fordítóirodák közreműködésére legyen szükségük. De miért épp ez a két város, és miért fontos, hogy mérföld, vagy kilométer?

A történet lényege röviden annyi, hogy a Lockheed Martin denveri mérnökei részt vettek egy Mars szonda fejlesztésében és építésében, a NASA-val együttműködve. A NASA a Los Angeles melletti Pasadena-ban található és elméletileg itt – legalábbis írásban – ugyanazt az angolt használják, mint a coloradói Denverben, vagy szerte az Egyesült Államokban, így természetesen senki sem gondolhatta komolyan, hogy bármilyen fordítás, akár a gépi fordítás is, szükséges lehet.

Hitték volna, hogy Denverben mérföldekben számolnak, Pasadena-ban pedig kilométerben?

A NASA már évtizedek óta az európai szabvány szerinti metrikus rendszerben végzi számításait, amelyről természetesen beszállítói is tudnak, viszont valamilyen úton-módon Denverben ez az információ elsikkadt, és ők a standard, Amerikában használatos angol mértékegységeket használták.

Így történhetett, hogy amit a NASA egy méternek hitt, az valójában egy láb volt, és amit egy kilométernek, az pedig egy mérföld – legalábbis azokban a számításokban és dokumentációkban, amit a denveriek készítettek. Ennek lett a következménye, hogy amikor az az űrszonda, 286 napos bolygóközi utazást követően, 1999 szeptember 23-án beindította hajtóműveit, ahelyett, hogy pályára állt volna a Mars körül, egyszerűen elpályázott mellette és most valahol a Nap körül kering.

Így szállt tova 125 millió dollár a Naprendszer mélyére, egy olyan hiba folytán, amit egyszerűen, a gépi fordítás értő alkalmazásával, illetve nyelvi ellenőrzéssel felderíthettek volna.

Kapcsolódó tartalom: Trados