A Google Fordító végre megtanul magyarul a neurális hálózatoknak köszönhetően?

A napokban megjelent egy hír számos online tech magazin virtuális hasábjain, miszerint a Google Fordító hatékonyságát neurális hálózatokkal javítaná a keresőóriás. Vajon irreális elvárás, hogy ezeknek a neurális hálózatoknak köszönhetően a szolgáltatás végre megtanuljon magyarul?

Mi is az a neurális hálózat?

A neurális hálózatok kiterjedt gépi hálózatok, melyek az emberi agyban található neuronok hálózatának felépítését utánozzák (Wired). Ezek segítségével ismeri fel például a Facebook a felhasználók által megosztott fotókon szereplő embereket pusztán az arcképük alapján, és ennek köszönhetően tudja értelmezni a Google az Android telefonoknak adott hangutasításokat.

A neurális hálózatok kutatása az elmúlt 5 évben hihetetlenül felgyorsult, és ebből a Google is kiveszi a maga részét Google Brain projektjével, melyben a mélytanulásnak nevezett folyamatokat fejlesztik, melynek segítségével elérhetik, hogy a jövőben a gépek valódi mesterséges intelligenciával rendelkezhessenek és képesek legyenek az önálló tanulásra.

Ezek szerint a Google Fordító végre megtanul magyarul?

Egy San Franciscoban rendezett konferencián Jeff Dean, a Google Brain mesterséges intelligenciát kutató projekt egyik vezetője, úgy nyilatkozott (Engadget), hogy munkájuk eredményei hamarosan javíthatják a Google Fordító hatékonyságát. Ennek oka, hogy a keresőóriás az eddig megszokott statisztikai alapú és közösségi hozzájárulásokon alapuló elemzések helyett a jövőben jobban kíván támaszkodni a neurális hálózatok mélytanulási folyamatainak felhasználására a fordítások javítása érdekében.

Miért adhat jobb eredményt a neurális hálózatok használata a statisztikai alapú keresésekkel szemben?

Az egyik legnagyobb hiányosság ma a Google Fordító használatakor, hogy nem képes kontextuális elemzésre. A statisztikán alapuló keresési találatok egy hatalmas adatbázis elemzése során keletkeznek, melyet a jelenlegi technológia a kontextus elemzése nélkül ad, és gyakran nem pontosak, főként hosszabb szövegrészek fordításakor.

A neurális hálózatok képesek a tanulásra, és így idővel képesek lehetnek arra is, hogy éppúgy megértsék egy nyelv kifejezéseihez kapcsolódó kulturális képzettársításokat, mint mi, emberek. Ennek köszönhetően pedig sokkal pontosabb fordítások születhetnek.

A mesterséges intelligencia egyébként már megmutatta erejét: a Google által kifejlesztett Deepmind többször is legyőzte emberi ellenfelét az ősi kínai játékban, a go-ban, amelyben 1,000,000,000,000,000,000,000,000,000,000,000,000,000,000,000,000,000,000,000,000,000,000,000 lehetséges lépés kombináció van, és amit emiatt nem lehet a lehetséges lépések “fejben tartásával” megnyerni. Több tudós épp emiatt ezt tekinti a valódi határvonalnak a mesterséges intelligencia számára.

Vajon a mesterséges intelligencia mikor fogja legyőzni az emberi fordítókat?